|
RÁDIÓMÚZEUM |
||
Philips |
Philips gyár története
Gerard Philips 1858. október 9-én született. Bankárcsaládból származott. Anton nevű testvérével 1891-ben 75 ezer Gulden alaptőkével és tíz munkással izzólámpagyárat létesítettek Eindhovenben, még nem sejtették, hogy a világ egyik legnagyobb elektronikai vállalatának alapjait vetik meg. A Philips utolérhetetlennek bizonyult a szénszálas izzólámpák gyártásában és a századfordulóra piacvezető lett Európában. 1914-ben kutatólaboratóriumot alapítottak, az itt született eredményeket a gyártástechnológia fejlesztésében hasznosították. 1918-ban a röntgensugárcsővel betörtek az egészségügyi piacra, fejlesztéseiket szabadalmakkal védték le. Magyarországon a Philips Rádió és Villamossági Részvénytársaság, a Philips egyik legelső külföldi leányvállalataként 1925-ben alakult meg. A rádiókészülékek gyártását már 1926-ban megkezdte és az első készüléke a „Budapest” nevet kapta. A hazai rádiógyártás területén az Orion és a Videoton után a Philips gyártotta típusban és mennyiségben is a legtöbb készüléket. 1928-ban Kiskombináció 2515-ös hálózati készülékével és hatásos reklámjával a rádió népszerűségét sikeresen növelni tudta. Az 1932-34-ben gyártott Philips Junior a gyűjtők körében mai is népszerű készülék. Elsők között gyártott bútor jellegű zeneszekrényt. Ilyen volt a Philips Koncertszekrény 938-as, amely nagy, földön álló, szép kivitelezésű szekrénybe épített rádiókészülék és lemezjátszó volt. Érdekessége, hogy két darab hangszórót építettek be magas és a mély hangok kiemelésére és a lemezek tárolását is megoldották. A készülékeiben döntően a saját Philips rádiócsöveit alkalmazták. A Philips 1928-ban többségi tulajdont szerez a Vatea Rádiótechnikai és Villamossági Rt. A Vatea a megnövekedett igények kielégítéséhez nem rendelkezett megfelelő tőkével és ezért már 1925-ben Patai Imre felajánlotta a vállalatát valamennyi szabadalmával megvételre, a frissen alapított Philips vezérképviseletnek. A Philips tőkéjével fejlesztésekbe kezdenek és ezek kezdenek beérni. Kifejlesztik a kolloidos eljárással készült katódú elektroncsöveket, Vatea világelső volt a két, illetve háromrácsos elektroncsövek kikísérletezésében, az ikercsövek gyártásában, a varázsszemeket megelőző gáztöltésű jelzőcsövek kifejlesztésében. A Vatea Csaba utcai kis műhelye a megnövekedett gyártási programot már nem győzte és így, 1931. augusztus 31.-én megvásárolták a Váci u. 169 alatti Magyar Szarugyár gyártelepét. 1939. május elsején a Vatea Rádiótechnikai a Villamossági Rt. a Philips Rádió és a Villamossági Rt-vel fuzionált, és megalakult a Magyar Philips Művek Rt. Magyarországon a nagyteljesítményű adókészülékek csöveit is a Philips gyártotta. 1937-től Bozzay Dezső a Philips Művek budapesti gyárában, rádiókat, zeneszekrényt, gramofont, sőt plakátokat, nyomtatványokat is tervezett. Mellette a Siemens, illetve a Vadásztöltény Gyutacs-és Fémárugyár is foglalkoztatta, mint formatervező. A tervei alapján készült az Olympia, 1939-ben a Néprádió, 1948-ban a Pajtás, a Jóbarát, és a Mestermű. A Philips 1989-ben, amint a gazdasági helyzet ezt lehetővé tette, visszatért Magyarországra és Győrött kezdte meg az autóipari üzletág kazettás és CD/DVD-s autó hifi részegységek, majd a székesfehérvári gyára lett a Royal Philips Electronics egyik legfontosabb szórakoztató elektronikai termékeket összeszerelő európai központja. Az üzemben LCD televíziók, valamint DVD-alapú termékek (lejátszó, felvevő, házimozi) készülnek. A gyár mellett 2001-ben megépült termékelosztó központ főleg a közép- és kelet-európai piacokat látja el a székesfehérvári üzem, illetve más Philips gyárak által beszállított termékekkel és a lézeroptika üzletág keretében az újraíró DVD-meghajtókhoz lézer író-olvasó fejek és főmeghajtó egységek gyártását. Ma a Philips a legnagyobb európai fogyasztói elektronikai gyártó és a világ legnagyobb fényforrásgyártója 2006-ban közel 27 milliárd euró árbevételt realizált több mint 60 országban, 160 ezer alkalmazottal. Kollár Ernő írása
|
VISSZA |
---|
Virtuális Rádiómúzeum - Készítette: Kollár Ernő HA 5 DB 2009. |
A fényképek másolása, felhasználása a szerző hozzájárulása nélkül tilos! |