VIRTUÁLIS RÁDIÓMÚZEUM

Kollár Ernő virtuális rádiómúzeuma

Süss gyár története

Süss Nándor 1848. szeptember 25-én született Németországban, híres mechanikusi dinasztiából származik. 1884-ben, a Mozsár utcában 15 fővel kezd működni. Süss a tanítás mellett tudományos műszereket is készített, meghonosítva ezzel hazánkban a precíziós finommechanikát. A tanulók 4 éves komplex képzés során néhány vázlat és szóbeli útmutatás alapján önállóan tervezik és készítik el a kor legszínvonalasabb műszereit. 1890-re az oktatás és a termelés kibővítése érdekében Budára, az Alkotás u. 9. szám alá költözik. A közel 40 fős személyzetre nőtt tanintézetben elkészül az Eötvös inga kísérleti példánya és a további bővítésekkel a gyártmányok köre folyamatosan növekszik. Geodéziai, bányászati, tengerészeti, csillagászati műszerek gyártását, javítását, fejlesztését végzik. 1900-ban Süss önállósította magát és az államilag támogatott tanintézet "Süss Nándor féle Precíziós Mechanikai Intézet néven magánvállalattá alakult. 1903-ban kiadott első gyártmánykatalógusa, már több száz műszer adatait és árát tartalmazza. A dinamikusan fejlődő vállalat 1905-ben a Csörsz u. 39. szám alatti telekre modern gyárépületet épít, a külföldi tapasztalatok alapján, ahol már 80-100 fő dolgozott. A gyártmányfejlesztést szerkesztőiroda és laboratórium segítette. Megrendelőik állami és magánvállalatok, egyetemek  és a hadsereg. Az Eötvös inga exportjával világhírűvé váló üzemben újra indítják a szakemberképzést. 1914-től az értékesítést is maga végzi.  Az első világháború átmeneti visszaesést okoz, de később a jelentős hadimegrendelés eredményeként újból megindul a fejlődés. Süss Nándor 1921. április 1-jén villamosbaleset áldozata lett. 1922-ben a bécsi C.P. Goerz céggel szerződét kötnek optikai üvegcsiszolás bevezetésére és ekkor ismét megváltoztatják a vállalat nevét „ Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt.”- re.  Az Eötvös ingát kisebb mértékben átkonstruálják és gyártását racionalizálják, így komoly haszonnal nagy szériában tudják gyártani.

Süss Rt. ROD 3-as detektoros rádiója

1925-ben megkezdik a rádiókészülékek gyártását is, amelyet 7 éven át folytatnak. A készülékek egyszerű, könnyen kezelhetők voltak.  A legismertebbek a Süss-féle detektoros rádiók. 1927-ben megvásárolják a Csörsz utca 37. szám alatti telket, amelyen egy földszintes gyárépületet építenek. Az 1930-as évektől egyre inkább katonai megrendeléseket kapnak és fokozzák a katonai eszközök gyártását.  1931-ben ismét nevet változtatnak „Süss Nándor Finommechanikai és Optikai Részvénytársaság”. A vállalat gyors fejlődésnek indul, ami elsősorban a háborús felkészülést szolgálja. 1934-35-től újabb üzemcsarnokok épülnek és a gyártó gépsorokat  is kicserélik a legmodernebb német és svájci gépekre. Majd ismét nevet változtatnak, amely megszünéséig megmarad, ” Magyar Optikai Művek Részvénytársaság”.
A háború alatt a gyárat részben kitelepítették, elhurcolták, épületeit, berendezéseit komoly károk érték. A háborús károk helyreállítását a régi dolgozók, mintegy százfős csoportja végezte fizetés nélkül. A vállat újraindításakor a szovjet piacra termelt két évig háborús jóvátétel címén.
Az ötvenes évektől szorosan együttműködött a szomszédságában létesült MÜM 28-as szakiskolával. Más tanintézetekkel is komoly kapcsolatot ápolt. Ezek közé tartozott a Hernád utcai MÜM 14-es és a Wesselényi utcai MÜM 30-as ipari-tanuló iskola. Ezekből az intézményekből érettségizett szakember utánpótlást biztosított. 1952-ben visszakerül a KGM tulajdonába. A tervgazdálkodás idején ismét világhírű műszeripar épül ki. Kínától Dél·Amerikáig sok-sok országba jutnak el a magyar gyártmányú órák, optikai és egyéb műszerek.

MoM gyártmányú tüzérségi távcső

A leghíresebb MOM gyártmányok egyike a giroteodolit. Főkonstruktőre: Pusztay Ferenc, alkotásáért Kossuth-díjat kapott. A 3 szögmásodperces pontosságát évtizedekig nem tudták elérni, az évezred végére a németek megközelítették, de sorozatgyártását nem tudták megoldani. A katonai célú alkalmazás mellett használták a budapesti, a prágai, varsói metróépítésénél, valamint a Genf melletti CERN részecske gyorsító alagút építésénél is.
A lakosság részére gyártott legismertebb termékek: rádiókészülékek, órák, tájolók, fényképezőgépek, mérlegek, írógépek, távcsövek, horgászorsók. A gyár mindvégig megmaradt a katonai termékek gyártása mellett.

A MOM parkban látható emléktábla

A vidéki ipar telepítések során Mátészalkán, Komlón, Battonyán, Dunaújvárosban, Zalaegerszegen, majd Veszprémben létesítnek zöldmezős gyáregységeket.
A rendszerváltás után a szovjet export leáll, a vállalat nehéz gazdasági helyzetbe kerül, nagy veszteségeket halmoz fel. A Vállalatot felszámolják, eladják, majd  lebontásra kerül és a többi nagy múltú magyar gyár sorsára jut. Bevásárló központ lesz, MOM park néven. Csak az 1949-ben Konstantin Szmirnov szovjet igazgató által épített MOM Művelődési Központ épülete maradt meg.

Kollár Ernő
HA5DB

Irodalomjegyzék:
Wikipédia, A szabad enciklopédia
Rosch Gábor, Magyar Optikai Művek rövid története, a „Hegyvidék” című lapban megjelent írása, 2002. január 30.

Képaláírás helyesbítése:
Köszönöm Homolya András, (a BME Általános- és Felsőgeodézia tanszékének mestertanára) HA5KZ amatőrtársam észrevételét a téves képaláírásért. A kép helyesen egy MoM gyártmányú tüzérségi távcső képét mutatja. Bővebb információ érhető el a http://www.mombudapest.hu a MoM Emlékalapítvány honlapján. 2012. augusztus 31.