VIRTUÁLIS RÁDIÓMÚZEUM

RÁDIÓMÚZEUM

Az első között készítettek csöves, majd  tranzisztoros táskarádiót, és hordozható tranzisztoros magnetofont. Magyarországon elkészült a  sztereó magnetofonjuk prototípusa is, de kereskedelmi érdeklődés hiányában gyártásra nem került. 1963 után egy kormányhatározattal a teljes magyar rádiógyártást a Videotonnak adták a KGST-n belüli szakosítás miatt. Ugyanezért az Orion gyárban is beszüntették a rádiógyártást.  A magnetofon gyártás pedig politikai döntés  következtében, a már gyártásban lévő tranzisztoros magnetofonnal együtt  a BRG-nek  adják át. A 60-as évek végén, több más magyar gyárhoz hasonlóan, a Telefongyárat is bevonták a számítástechnikai programba. A gyár fő profiljához a vezetékes híradástechnika tartozott, és a számítástechnikán belül ehhez a vonalhoz a távadat átvitel/távadat feldolgozás állt a legközelebb. (A weblap szerkesztője ennek a folyamatnak részese volt. A kiválasztott dolgozóknak átvitel-technikai tanfolyamra kellett járni és végén záróvizsgát kellett tenni. A munkakör és a beosztás alapján, akik kapcsolatban kerültek ezekkel  a katonai berendezésekkel KÜM-ös tanfolyamot is elvégeztek, külön belépési engedélyt adtak ki azok számára akik a gyártás vagy a végellenőrzés területén dolgoztak.) Első berendezésük, a TAP-70, távadat feldolgozó állomás, mely mechanikus, Consul villanyírógéppel, MOM gyártmányú lyukszalag olvasó és lyukasztó berendezéssel, íróasztalszerű kivitelben készült. Ez a távadat feldolgozó képes volt online kapcsolatot létesíteni (bérelt) telex vagy telefonvonalon központi számítógéppel (a KGST ESZR rendszere IBM 360 architektúrát vett át, és gyártott, tehát a TAP-70 is képes volt IBM 360 sorozatú számítógépek végberendezéseként üzemelni).
A TAP-70 képes volt offline adatelőkészítésre is, pl. a távközlési vonal hibája, kiesése esetén, az adatokat lyukszalagra lehetett rögzíteni, és később továbbítani a számítógépközpontba. Ebben az esetben még nem beszélhetünk valódi helyi adatfeldolgozásról.
A helyi adat előkészítés, és adat feldolgozás igénye (hiszen a nagyszámítógépek nem álltak korlátlanul időben sem rendelkezésre), a 70-es évek végén merült fel nagyobb mértékben. Később igény jelentkezett, egy intelligens terminál iránt, amely önálló processzorral rendelkezik és korlátozott mértékben képes helyi adatrögzítési és feldolgozási problémákat megoldani, valamint az adatátvitelt, kommunikációt biztosítani a számítógépközpont felé. A TAP-34 igazából nem sorolható be a "home" kategóriába, hiszen professzionális berendezésről lévén szó, egészen más célból, és feladatokra készült. A Telefongyár életének egy érdekes momentumai voltak a kuwaiti projekt-ek, melyek 1982-ben indultak. A sivatagi munka bár igen nehéznek ígérkezett, a "kalandvágy" és a kiemelt bérezés többeket csábított a csapatba. 1982 és 1983 a felmérés, technológia kidolgozás és projekt előkészítés, míg 1984 és 1985-ben a kivitelezés évei voltak (kábelhálózat építése, kábelek kötése, amelyből szabadalom is lett!). A Budavox további tendereket is nyert Kuwaitban és 1986-tól is folyt munka. A rendszerváltozás után a Telefongyár életében alapvető változások mennek végbe.

Irodalomjegyzék:

Czakó Sarolta, Jenei Károly A Telefongyár története 1876-1976. Kiadás: Budapest, 1976.
Kiadó: Telefongyár,
Faics Lajos A Telefongyár helye és szerepe a magyarországi műszaki fejlődés történetében, monográfia, 1997
Kiadó:Siemens Telefongyár Kft

Internetes irodalom:
http://telefongyar.atw.hu