|
RÁDIÓMÚZEUM |
||
TELEFUNKEN |
Telefunken gyár története
A Telefunken céget az AEG (Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft) és a Siemens & Halske vezetéknélküli hírközlő rendszerek összevonásával alapították meg 1903-ban Berlinben. A Telefunken első műszaki igazgatója George von Arco gróf volt. Az AEG a Telefunkenen keresztül megvetette lábát a híradástechnikában, kiterjesztette érdeklődési körét a közlekedés különböző területére is, így az autógyártás, repülőgyártás, városi villamosok, villamosvasutak, valamint a hajógyártás területére. A vállalat Berlinben és környékén helyezkedett el. Az 1910-es évekig számos adóállomást és kristálydetektoros vevőkészüléket gyártottak, amelyek hamar átestek a tűzpróbán, hiszen éles helyzetekben próbálták ki, az Orosz-Japán háborúban, a dél-afrikai Herero felkeléskor. Később hajókon, léghajókon is kipróbálták, 1915-ben megépítették az első elektroncsöves adót, beszéd sugárzására. Elkezdték a szériagyártást, elsősorban katonai célokra. 1918-ban körültáviratozták a Földet (18.000 km). Elektroncsöves adóállomásokkal látták el a német flottát. A 20-as évek elején a gépkocsi-és a repülőgépgyártástól megvált és növelte részesedését az erősáramú ipar és a háztartási gépek gyártása területén. Magyarország ebben az időben több rádióállomás berendezését rendelte meg a Telefunkentől. A csepeli rádióállomás részére az első szikratávíró adóállomást, majd a 2 kW-os, a 3kW-os hírszóró közvetítő állomást, a 20 kW-os lakihegyi adót, később a tárnoki vevőállomást. A Telefunken szinte a világ minden részére szállított rádióállomásokat.
A magyarországi rádiógyártást Telefunken név alatt 1932-ben kezdték el és 1951-ig, az államosításig tartott. Korábban az Orion gyár is és a Telefongyár is gyártott már Telefunken licenc alapján rádiókészülékeket. A 30-as években a rádiók gyártását a Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Rt. Gyengeáramú Osztálya irányította. Telefunken tervezésű készülékeket magyarországi alkatrészekkel készítették el. A rádiókon kívül erősítő berendezéseket, kültéri hangszórókat, mikrofonokat, hanglemezfelvevő (hanglemezvágó) készülékeket is gyártottak. Kollár Ernő írása
Irodalomjegyzék: Elektrotechnika 77. évf. 1984. 1-2. szám
|
||
VISSZA | ||
---|---|---|
Virtuális Rádiómúzeum - Készítette: Kollár Ernő HA 5 DB 2009. |
||
A fényképek másolása, felhasználása a szerző hozzájárulása nélkül tilos! |