Egyszerű, a középhullámú sáv vételére alkalmas 2 + 1 csöves, 2 hangoltkörös, hálózati körzetvevő, reflex-kapcsolásban. Az első cső egyidejűleg rádiófrekvenciás erősítő és hangfrekvenciás előerősítőként működik. Kávája bakelitből készült. Olcsó készülék volt, elsősorban hétvégi házakban használták. Budapesttől távolabbi helyeken néhány méteres antennára is szükség lehetett.

Fontos események a rádiózás történetéből:

Budapesten, a volt Hargita szállóban üzembe helyeznek egy 1kW-os URH-FM adót és 89,2 MHz-en, 18-22 óra között minden nap kísérleti műsort sugároz. Az adó mellett elhelyezett magnetofonról játsszák a zenei és az irodalmi műsorszámokat. Ebben az évben Pécsett a Misina-tető kilátóján is felállítanak egy 30W-os URH-FM adót, amely 88,6 MHz-en kísérleti műsort sugároz.

A Magyar Rádió nevét Magyar Rádió és Televízióra változtatják 1957. augusztus 18-án.

Ikarus autóbuszból kialakított közvetítő-kocsit kezdenek el használni a helyszíni felvételekhez és a helyszíni közvetítésekhez.